Új szabadidős tevékenység hódít a japán nők körében: a szamuráj kardvívás elemeiből felépített színpadi harcot már több klubban is oktatják. A 2 órás edzések alkalmával a harcra vágyó hölgyek némi bemelegítés után megpróbálják begyakorolni japán kardvívás katáit, hogy később, az edzés végén ezeket a mozdulatokat felhasználva megküzdjenek két színésszel. A színpadi harc népszerűsége nő és ezzel egyre inkább a populáris kultúra részévé válik: fitnesz sport és - színészetről lévén szó - zenés előadás is lehet belőle.
A női kardvívókat főszerepbe állító mozifilmek (Azumi, Kill Bill) nyugati megjelenése után világszerte szerveződtek kisebb társaságok az imitált harc gyakorlására, de igazi "boom" csak 2007 óta tapasztalható. A téma népszerűsége adta az ötletet néhány színészképző mesternek, hogy a hivatásos statiszták mellett a "civilek" számára is megnyissák a színpadi harc tanfolyamokat.
A Tōkyōhoz tartozó Fuchū városban található Takase-dōjō nyílt edzésén Shimada Ayaka a Fuji TV riportere részt vett. Beszámolója szerint a "színpadi kardharc" (殺陣 - tate) edzés erőnlét és állóképesség fejlesztő sportként is felfogható: az izmok és a légzőszerv a gyakori mozgástól elszokott résztvevők számára komoly erőpróbának van kitéve, a fizikai állapoton és alakformáláson kívül a színpadi harc a testtartást és egyensúlyérzéket is javítja.
A katana természetesen nem valódi: súlya az igazi japán kardhoz mérve kisebb, éle pedig egyáltalán nincs. A színészi küzdelem izgalmas és harciassá teszi a kardforgató nőket (女剣士 - onnakenshi). Edzés után sokan még otthon vagy az állomáson a vonatra várva is a mozdulatokat gyakorolják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése