Harcművészet infó:Kyudo Világkupa: a japán íjászat első nemzetközi versenye

Április 24-28. között került sor Japánban a második Nemzetközi Kyūdō Szemináriumra és a sportág első világversenyére. A japán íjászat európai és amerikai művelői most először találkoztak azért, hogy a világszervezet vezetősége és japán mesterek előtt bemutassák a tökéletes lövést. Tōkyōban a Meiji szentélyhez tartozó dōjōban tartott eseményen Európából és Észak-Amerikából több mint 20 ország képviseltette magát.

A japán íjászat első nemzetközi tornáját a 2005-ben alakult Nemzetközi Kyūdō Szövetség (国際弓道連盟 - Kokusai Kyūdō Renmei) szervezte. Csapatban 18 válogatott nevezett, mindegyik 3-3 indulóval. Az elődöntőig az Egyesült Királyság, Olaszország, Finnország és Franciaország versenyzői jutottak el. A győzelmet a franciák szerezték meg. Egyéniben két kategóriában lehetett indulni: egy csoportot kaptak a 4 dan alattiak, egyet pedig a 4 dan vagy afeletti fokozattal rendelkezők - írja a Mainichi Shimbun.

Az eseményen a császári családot Takamado hercegné, a nemzetközi szövetség tiszteletbeli elnöke képviselte, a döntőbírákat japán mesterek közül válogatták. A tervek szerint legközelebb 4 év múlva, 2014-ben kerül sor hasonló világversenyre.

Az igazi érdekességet a nemzeti válogatottak lövései hozták: az elődöntőben a francia csapat mindhárom tagja kaichū találatot ért el, vagyis a 4 lövésből mindegyik elérte a céltáblát. Ez annyira lenyűgözte a közönséget, hogy a megszokott tapssal történő biztatás helyett hangos ovációval üdvözölték Michel Dupont, Marc Bertin és Patricia Stalder teljesítményét.

A kyūdō egyike az egykori szamurájok által űzött tradicionális japán harcművészeti ágaknak. Mai szabályzata a 16. század végén, a lőfegyverek térnyerését követően alakult ki. A hagyományokat követő szamurájok az íj útját (弓道 - kyūdō) ekkortól már nem mint harcászati elemet, hanem főként mint koncentrációs és művészeti gyakorlatot alkalmazták. Míg korábban a japán íjászat elsődleges lényege a helyes célzás volt, az átformált harcművészetnél már főként a lövés kivitelezésére fektették a hangsúlyt.

A kyūdōban felfedezhető a sintó szertartásosság és a zen filozófia. Minden mozdulattal, minden tettel a tökéletességre kell törekedni. A kyūdōka a csarnokba lépéstől a lövéseken át egészen a távozásig minden gesztusával arra törekszik, hogy magabiztos koncentrációt érjen el. A csapattagoknak ezen kívül még egymással is összhangban kell lenniük. Az eredményes befejezést természetesen az jelenti, ha mindezek mellett az íjász a célt is eltalálja. A verseny lényege tehát nem egymás legyőzése, hanem a lehető legjobban kivitelezett lövés teljesítése bármilyen szituációban.