+J-infó: Egy 1800 éves onsen lett Japán legjobb forró vizű fürdője

A Jaran nevű japán turisztikai magazin hagyományos éves felmérésén a szigetország egyik legrégebb óta működő vulkanikus gyógyfürdője, a Yunomine Onsen kapta a legtöbb szavazatot, elnyerve ezzel a Japán legjobb rejtett fürdője címet. A Wakayama prefektúrában található Tanabe városban álló Yunomine forrás fürdő (湯の峰温泉 - yo no mine izumi) különlegességét növeli, hogy a területén áll a Tsuboyu fürdő, az egyedüli japán onsen, amely az UNESCO Világörökség regisztrált tagja és mégis nyilvánosan használható.

A jalan.net (じゃらんｎｅｔ) szerkesztői szeptember 4. és 14. között több mint 5000 utazót kérdezett meg a tradicionális japán fürdőkben szerzett élményeikről. A feleletek alapján különböző kategóriákba rangsorolták a forró vizű fürdőket. Mint kiderült, a válaszadók a döntésnél elsődleges szempontként a fürdőzés közben elért hatást és a minőséget veszik figyelembe, majd azt követően a kialakítást és a természet közötti harmóniát mérlegelik. Egyes vendégek a még kiszolgálás és az ételek alapján is rangsoroltak.

A Yu-no-mine Onsen forrását körülbelül 1800 évvel ezelőtt fedezték fel. A Kii-félsziget hegyes vidékén számos vulkáni eredetű forrás tört fel az évszázadok során. A Kumano régió shinto szentélyeibe látogató zarándokok útvonalai mentén ezek közül több is található. A 4. század elején már fürdő állt a területen, így a Yunomine Japán egyik legősibb onsen létesítménye. Elsőként a Kumano zarándokútjait járó vándorok használták, majd később szálláshelyek építésével a magasabb osztályokhoz tartozók pihenőhelye lett. Napjainkban összesen 507 személy elszállásolására alkalmas ryokan épületek és minshuku rendszerű fogadók veszik körül. 2004 óta a Kulturális Világörökség részéhez tartozik, a Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai néven regisztrált helyszínek között szerepel.

Ehhez kapcsolódik egyik különleges vonzereje is. A hozzá tartozó apró Tsubo fürdő (つぼ湯 - Tsubo-yu) az egyetlen Világörökségi helyszín, amit bárki használhat. (A Tsubo név eredete valószínűleg a hasonló elnevezésű régi vázára utal, a vízzel telt mélyedés ugyanis váza formájú.) A férfiak és nők által közösen is használható forró vizű sziklakád egyetlen korlátozása, hogy 30 percnél tovább nem maradhat senki sem benne.

A Föld mélyéről feltörő forró víz forrása 90-92 C fok körüli. Összetételét tekintve nátrium, hidrogén-szulfid és szódabikarbóna is található benne. Ennek köszönhetően többféle egészségügyi probléma gyógyításában is hasznos szerepet tölt be. Jótékony hatású lehet a reumás megbetegedésekben, az idegrendszeri- és bőrbetegségekben szenvedők számára. Úgy mondják, a víz a benne található ásványi anyagok miatt naponta hét alkalommal színt vált. Ha nem a fürdőzés céljára használják, a forrás a magas hőfok miatt zöldségek és tojás főzésére is alkalmas.

A Jaran által megkérdezett 5106 fürdőlátogató szavazatai között számos híres onsen szerepel. Közülük a legtöbb "maximálisan megelégedett" vendéget a Yunomine onsen tudhatja magáénak. Második helyen a fukushimai Takayu onsen, harmadikon pedig a shizuokai Kumomi onsen található. A Jaran összesített listáját áttekintve a megállapítható, hogy a vendégek előnyben részesítik és jobban értékelik az úgynevezett rejtett fürdőket. A természetes környezetbe beolvadó, völgyekkel, erdőségekkel körülvett és így a nyilvánosság elől rejtett forró vizű források (秘湯 - hitou) a japán fürdők értékelésekor rendszerint a legkiemelkedőbb helyeket foglalják el.

+J-infó:Reprodukálták a Fuji-hegy Edo-kori látképét

Korabeli festmények és topográfiai adatok kombinálásával egy számítógépen létrehozott grafikán a Tokyo Egyetem mérnöki karának kutatói újra elővarázsolták Japán szent hegyének több száz évvel ezelőtti látképét. Az Edo-kastély tornyából a sógun szeme elé táruló Fuji és a Kanto síkság látványának CGI reprodukciójához a kor híres ukiyo-e művészeinek színhasználatát kölcsönözték.

A grafika elkészítését végző csapatot Shimizu Eihan, az intézmény professzora vezette. Hogy minél pontosabb képet kapjanak, a kutatók Edo-kori (1603-1867) építészeti leírásokat, a terepet leíró topográfia adatokat, Katsushika Hokusai festményeit és egy 1843-ban készült térképet is tanulmányoztak.

A CGI ábrázoláshoz az Edo-kastély 1638-as állapotát vették alapul: a szemlélő az építmény 58 méter magas tornyából tekint a hegy felé. Ennek megfelelően a kép közepén láthatóvá válnak a sógun székhelyének számító Edo (mai nevén Tokyo) házai, a város körül a Kanto-síkság és a háttérben a Fuji hófedte csúcsa úgy, ahogy azt a 17-18. század táján láthatták.

+J-infó: Kedvezményes teadélutánok turistáknak a kyotoi gésákkal

Japán ősi fővárosában egy évvel ezelőtt még arra szólították fel a turistákat, hogy hagyják békén a Gion negyed utcáin sétáló gésákat, most viszont Kyoto épp a művészetek hölgyeivel próbálja elérni a beutazó külföldiek számának növekedését. Előbb Kyoto önkormányzata, majd nem régiben egy hagyományőrző alapítvány is olyan programok szervezésébe kezdett, ahol a turisták maiko vagy gésa társaságban fogyaszthatnak el egy csésze teát, majd azután közös fotókat készíthetnek velük.

A tradíciókban és történelmi emlékekben gazdag egykori fővárosban dolgozó gésák 2008 végén kaptak védelmet, a velük szembe olykor már erőszakosan fellépő külföldiektől. A nyugalmukat biztosító civil őrség egyik feladata az volt, hogy a városba látogató külföldiek a fényképezés kedvéért ne zaklassák a teaházakba siető gésákat. A város vezetése emellett több nyelvű feliratokkal is igyekezett felhívni a - többségében ázsiai - turisták figyelmét arra, hogy a gésák nem kimondottan az ő kedvükért járnak-kelnek a városban.

A probléma egyik oka, a japán idegenforgalmi kínálat korlátozottsága lehet. Igaz, hogy a szigetország turisztikai szervezetei számtalan látnivalót kínálnak a beutazó külföldieknek, de ezek általában csak a történelmet és a kultúrát állítják a középpontba. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a turisták tömegei az életmódra és a japán mindennapokra is legalább olyan kíváncsiak, viszont ezek vagy hiányoznak a választható lehetőségek közül, vagy csak időszakosan tekinthetők meg. Ez vezethet oda, hogy a japánok szemszögéből olyan teljesen hétköznapi dolgok, mint a kyotoi teaházakba siető gésák vagy a Tsukiji halpiacon zajló érverések a külföldiek számára igazi különlegességnek számítanak és látni akarják azokat.

Ezt nézve akár hiánypótlónak is tekinthető az Ookini Alapítvány által 2009. decemberében indított japán teadélutánok szervezése, melynek során a turisták egy 500 yen (kb. 1000 Ft) értékű jegy megvásárlása esetén a gésákkal közösen teázhatnak és fényképezkedhetnek. Normál esetben a teaházakban fogadott vendégek egy-egy gésa programért ennek több tízszeresét fizetik, de addig amíg a hagyományos ceremóniákon zene és táncelőadás is van, addig a turistafogó gésa produkció csak egy tea elfogyasztását és a fotózást tartalmazza. A szervezők reményei szerint ez a kedvezményes promóciós program nem csak az idegenforgalmat lendíti fel, hanem megfelelő alternatívát is kínál az utcai fényképezés helyett.

Japán helyőrség épül Afrikában

Tengerészeti bázist nyit Japán a Vörös-tenger déli bejáratánál fekvő Dzsibutiban. Az Ádeni-öböl partján épülő helyőrség a második világháború befejezése óta Japán első külföldi katonai támaszpontja lesz. A szigetország szempontjából gazdaságstratégiailag kiemelkedően fontos területet ellenőrző haditengerészeti bázis feladata a térségen áthaladó kereskedelmi hajók forgalmának biztosítása - olvasható a japán külügyminisztérium közleményében.

Az Afrikába települt japán egységek saját tábora a tervek szerint jövő év elején készül el. Addig a több száz fős személyzetet az Egyesült Államok bázisán helyezték el. Az építési munkálatokra 40 millió dollárt szánt a szigetország kormánya.

Az Ádeni-öböl forgalmának 10 százalékát japán felségjelű teherszállító hajók adják, de az ország exportja is 90 százalékban a szomáliai kalózok által ellenőrzött területek közelében halad át. A hajórablások megelőzése érdekében ezért 2008 óta nemzetközi flotta ellenőrzi az öböl környékét. Japán részről a JMSDF hadihajói mellett P-3C típusú repülőgépeik is rendszeresen járőröznek a térségben.

Az Ádeni-öböl környékén gyakran előforduló kalóztámadások ellen az érintett országok kénytelenek katonai jelenléttel védekezni. Japán képviselők 2009 áprilisában négy afrikai állammal folytattak megbeszéléseket a legmegfelelőbb helyszín kiválasztására: Jemen, Omán, Kenya és Dzsibuti közül végül ez utóbbi mellett döntöttek. Az ország kedvező fekvése miatt már több állam létesített tengeri-, szárazföldi- vagy légi bázist területén. Az amerikaiak egyetlen afrikai haditengerészeti állomáshelye mellett például ott áll Franciaország legnagyobb külföldi támaszpontja is.

Japán ünnepi hét - megkezdődött a Golden Week

Április 29-én, az 1989-ben elhunyt Shōwa Császár születésnapjának emlékünnepén veszi kezdetét Japánban a négy munkaszüneti napot tartalmazó ünnepi hét, a Golden Week. A május 5-i gyereknapig tartó időszakot országszerte a zsúfoltság és a fesztiváli hangulat jellemzi. Az Arany Hét alatt csúcspontjára ér a japán belföldi turizmus és természetesen az idegenforgalmi iparághoz tartozó üzletek is jelentős bevételnövekedést könyvelhetnek el.

Mivel az egymást követő szabadnapok miatt ilyenkor mindenhol megnő a forgalom, a legtöbb nyugati utazási iroda erre az időszakra nem javasolja ügyfeleinek a Japánba utazást. A reptéri forgalom már a Golden Week első napján a megszokott többszörösére emelkedik: a Shōwa Ünnep reggelén a Narita Nemzetközi Repülőtéren 46.200 személy várakozott a bel- és külföldi menetrendszeri járatokra. Legtöbben a szigetországhoz közeli üdülőhelyekre, Dél-Koreába, Guam vagy Hawaii szigetére utaznak. Az ország másik nagy légi kapuja, a Kansai Nemzetközi Repülőtér is az átlagosnál több utast fogadott az első munkaszüneti napon. Ōsakában a nap folyamán körülbelül 17.000 turista szállt repülőgépre - adta hírül az NHK japán állami televízió.

Az ilyenkor érvényes kedvezményes elektronikus autópályajegynek köszönhetően rengetegen indultak útnak gépkocsival. A megnövekedett személygépjármű forgalom miatt a metropoliszokhoz közeli gyorsforgalmi utak ki- és bevezető szakaszain 20-35 km hosszú dugó jött létre.

Idén a hagyományos yokohamai kagylógyűjtés is az ünnepi hét első napjára esett. A yokohamai-öbölben kora reggel több ezren szedegették a homokba bújt apró kagylókat (あさり- asari), a tengerpart körülbelül 1 km hosszú partszakaszán délutánra pedig már 25.000 ember ásott-kutatott a japán konyha kedvelt alapanyagának számító puhatestű állatok után.

Az év legsűrűbb ünnepi időszaka egyes kormányzati vizsgálatok szerint összességében negatív hatást gyakorol a gazdaságra. Ahogy korábbi írásunkban olvasható, néhány szakértő úgy véli, az országszerte egy időpontban tartott Arany Hetet jobb lenne régiónként más-más dátumra helyezni.

A japán Arany Hét ((ゴールデンウイーク - Golden Week) eseményei:

április 29. Shōwa Ünnep (昭和の日)
május 3. Alkotmány Napja (憲法記念日)
május 4. Zöld Nap - a természet napja (みどりの日)
május 5. Gyermeknap (こどもの日) - a fiúk ünnepe (端午の節句)

SakuraCon képekben egy videoba sürítve :D by Kurumu

73 éves japán ultramaratoni futó a Szaharában

Hét nap alatt 250 kilométert tett meg futva a Szahara homokbuckáin át egy 73 éves japán asszony. Iida Noriko már másodszor teljesítette szintidőn belül a marokkói Marathon des Sables összes szakaszát. A Yomiuri Shimbun riportjaszerint a Niiza városban élő Iida néhány év múlva újra rajthoz áll és megpróbálja megdönteni a verseny női korrekordját, amit jelenleg egy 75 éves francia ultramaratoni futó tart.

Az idős asszony összesítésben 70 óra 5 perc és 38 másodperc alatt teljesítette a 40 C fok körüli forróságban és a nehéz, homokos terepen rendezett futóverseny közel 250 kilométeres távját. Idei teljesítménye jobb, mint a 2009-es eredménye.

Már a második napon mindkét lábát hólyagosra törte a cipő, de miután önállóan ellátta sebeit, folytatta a futást és a meghatározott napi szintidőn belül ért célba.

Április 4-10. között minden korábbinál többen vágtak neki a sivatagi tusának. A 25. Marathon des Sables 1013 induló közül végül 923 eredményesen be is fejezte az 1 hetes ultramaratont. A 73 éves japán versenyző a 894. helyen végzett.

A versenyzőknek 7 napon át Marokkó déli sivatagos területein kell leküzdeniük különböző hosszúságú és nehézségű szakaszokat. Minden etapnak meghatározott szintideje van és aki ezt nem tudja teljesíteni, azt kizárják. A Szahara homokdűnéi között haladva a futók magukkal cipelik az egy hétre való egyéni felszerelésüket: az ellátmányon és a hálózsákon kívül a táborozáshoz szükséges eszközöket is.

+J-infó: Kidurrant a gömbhal-legenda: tenyészthető a méregtelen fugu

Sokáig a japán konyha orosz-rulettjeként tekintettek a gömbhalból készült ételekre, hiszen a világ egyik leghíresebb ínyencségének mája és ivarmirigyei a ciánkálinál több százszor erősebb mérget tartalmaztak. A japán egészségügyi minisztérium adatai szerint 2008 előtt országszerte évi 40-45 alkalommal okozott bénulást és halált a szakszerűtlenül elkészített gömbhal fogyasztása.

Úgy tűnik a veszély mostantól elhárult, a tigrisgömbhalból (トラ河豚 - torafugu) készített ételkülönlegességekre vágyóknak a továbbiakban nem kell rizikót vállalniuk: az Optima-Foods nevű vállalat bejelentette, sikeresen kitenyésztették a faj méregtelen példányait. A társaság tavaiban körülbelül 50 ezer kockázat nélkül megehető egyed várja, hogy vevők jelentkezzenek értük.

A fugu zsírtartalma miatt főleg a téli időszakban kerül fel a nagynevű éttermek étlapjára. Különlegességének köszönhetően a belőle készült ínyencségek a világ legdrágább halételei közé tartoznak. Mivel a mérgezéses halálesetek évszázadok óta velejárói a faj konyhai feldolgozásának az ötvenes évek vége óta csak "hitelesített szakértelmű" és vizsgázott szakácsoknak engedélyezett. Néhány évvel ezelőtt japán tudósok végre igazolni tudták, hogy a mérgező tetrodotoxin (TTX) a fugu májában, szaporítószervében és bőrében található, így az állat többi testrészéből elvileg kockázat nélkül lehet ételt készíteni.

Az Optima-Foods 2006-ban kezdett el komolyabban foglalkozni a gömbhal méregtelenítésével. A vállalat Ehime prefektúra hegyei között felépített egy kutatóüzemet, ahol mesterséges tavak sóval és ásványi anyagokkal kevert vizében tenyésztik a torafugu példányait. A tengerekben uralkodó körülményektől eltérő vízösszetétel mellett a neveltető farmokon a hal etetése is másként történik. Míg a szabadon élő egyedek leginkább vegyes táplálkozásúak, addig a mesterségesen nevelt halakat többségében homoki angolnával etetik. Ezen kívül a halak egészségi állapotát is figyelik és a beteg példányokat elkülönítik társaiktól. Ennek köszönhetően - a Fish Information & Services információi szerint - a fugu szervezetébe nem kerül a mérgező anyag termeléséért felelős baktériumokból.

+J-infó: 9 évet vett igénybe a császári trónterem felújítása Narában

Nara város uralkodói székhellyé nyilvánításának 1300. évfordulójára befejeződtek a Heijō palota Daigokuden termének 2001 óta tartó felújítási munkálatai. Az ünnepélyes megnyitón a japán császári családot Naruhito koronaherceg képviselte. Az épület a Nara-korban (710 –784) uralkodói tanácsteremként működött és itt tartották a császárok és császárnők trónra lépési ceremóniáját.

- Miközben azokra az emberekre gondolok akik először felépítették ezt a termet, lenyűgöz a tudat, hogy a kor építészeti technikái napjainkig maradandót tudtak alkotni - mondta ünnepi beszédében a trónörökös.

A felújítás befejezése és az 1300. évforduló tiszteletére tartott rendezvényen a szervezők mellett körülbelül 220 meghívott vendég vett részt - olvasható a Mainichi Shimbun beszámolójában.

A kelet-nyugati irányban 44 méter, észak-déli irányban 20 méter kiterjedésű, 27 méteres csúcsmagasságú épület renoválása 18 milliárd yenből (38 milliárd forint) valósult meg. A 44 darab, egyenként 70 cm átmérőjű oszlop által tartott tetőszerkezetet körülbelül 100 ezer cserép borítja. Belsejében megtekinthetők a Nara-korszak uralkodói jelképei, így például a császári trón mását tartalmazó pavilon (高御座 - Takamikura) és a Négy Égtáj Őrzőinek (四神 - Shijin) freskói is. A külső és belső munkálatok összesen 9 évet vettek igénybe.

A különleges történelmi műemlékként kezelt Heijō palota uralkodói tanácsterme (大極殿 - daigokuden) szombaton már a turisták előtt is megnyitja kapuit.

+J-infó: Rámen reform: egészségesebb instant ételek kellenek

A magas kalóriatartalmú és erősen sózott alkotóelemek helyett az egészségesebb összetevőkből álló gyors ételekre állítaná át a termelést Andō Kōki, a Nissin Foods vállalat vezérigazgatója. A magyarországi érdekeltséggel is rendelkező cég vezetője a tervezett reformokkal az egészségtudatos táplálkozásra ügyelő vásárlókat célozná meg.

Április 19-22. között a Malajziában rendezett 7. World Instant Noodles Summit alkalmából összegyűltek a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatainak vezetői, hogy megvitassák az instant étel készítés jövőjét érintő kérdéseket. A Nissin vezére felvetette azt is, hogy az egyszerűen elkészíthető élelmiszerek előnyét kihasználva minden érintettnek támogatnia kellene az egyre gyakrabban tapasztalható természeti katasztrófák károsultjait. A Rámen Világtalálkozó végén a közel 50 résztvevő egyetértett abban, hogy a jövőben még nagyobb felelősségvállalással kell végezniük tevékenységüket és komolyabb környezetvédelmi szabványokat kell felállítaniuk.

Andō Kōki szerint a legkeményebb kihívást a tészták sótartalmának mérséklése adja, amit úgy kell megoldaniuk, hogy az újítások ne riasszák el a korábbi vásárlókat. Környezetvédelmi részről a gyárak károsanyag-kibocsátásának és vízfelhasználásának csökkentését tűzték ki célul.

A jelenlegi Nissin Foods vezér édesapja, Andō Momofuku, a világszerte kedvelt instant csirkeramen feltalálója idén márciusban lett volna 100 éves. 1958-ban bevezetett terméke olcsósága, valamint gyors és egyszerű elkészítési módja miatt rövid idő alatt az egyik legnépszerűbb étel lett az élelmiszerhiánnyal küzdő Japánban.