Budapesten és Pécsen koncertezik a legütősebb japán taiko zenekar

Június 7-én Budapesten, két nappal később pedig Pécsen lép fel a Gocoo nevű japán dob együttes. A 11 tagú taiko csapat legutóbb két éve a Jubileumi Év alkalmából járt Magyarországon. Produkciójukat a hagyományos japán népzene- és a modern pop-trance hangzásának harmonikus elegye alkotja. Idei előadásuk a 2009-eshez hasonlóan szintén színes, különleges hangulatú, jól koreografált műsornak ígérkezik.

Az 1997-ben alakult, hét nő és négy férfi alkotta Gocoo együttes egyike Japán legkedveltebb taiko zenekarainak. 2011-es európai koncertkörútjuk során Magyarországon két fellépésük lesz: június 7-én Budapesten, 9-én pedig Pécsett szerepelnek.

Időpontok és helyszínek:

2011. június 7. kedd 20:30 Budapest, Margitszigeti Szabadtéri Színpad (Online jegyrendelés: jegy.hu 3900 és 12000 Ft közötti árkategóriákban)

2011. június 9. 19:00 Pécs, Kodály Központ (Jegyek a jegymester.hu oldalán 4900-6900 Ft áron kaphatóak.)

Problémás megjelenítés~

Előfordulhat hogy a Firefoxon nem lehet rendesen megnézni a dolgokat a blogban (pl:képek)Ezért ajánlott Explorerrel lessni a blogot mert Exp. böngészővel minden rendesen működik :D
De lécci szóljatok nekem ha ilyen előfordulna! Köszi~ <3

Koncert infó :3

Mucc koncert, 2011 január 19

A MUCC januári fellépésével beindul a 2011-es hazai visual kei koncertszezon.

-OZ- koncert, 2011 január 23

A visual kei színtér egyik legnagyobb reménysége, a decemberben új lemezzel jelentező -OZ- is tiszteletét teszi Budapesten.


Girugamesh koncert, 2011 március 12

Márciusban is folytatódik a visual kei koncertdömping!

+J-infó:Japán művészettörténeti ritkaságok kerültek elő

Az Edo-kor egyik leghíresebb ukiyo-e művészének két alig ismert alkotása került elő egy Tochigi városban élő család magángyűjteményéből. Kitagawa Utamaro igen ritka technikával készült festményei mitológiai alakokat ábrázolnak. A képek létezéséről ugyan tudtak a japán művészettörténészek, de arról, hogy hol és kinek a birtokában vannak, már több mint 30 éve nem volt információjuk.

A 18. század végének egyik legismertebb japán festője legtöbb művét a hagyományos ukiyo-e nyomatok műfajában készítette. Életművéhez több mint 2000 különböző fametszetről nyomott színes festmény sorolható. A most előkerült két alkotás azonban nem ebbe a kategóriába tartozik. Az ukiyo-e stílusjegyeit magukon viselő Nikuhitsuga (肉筆画) képeket teljes egészében szabad kézzel festették. Szakértők szerint Kitagawa Utamaro (喜多川 歌麿) nevéhez alig 40 ilyen mű köthető - olvasható a Mainichi Shimbun hírében.

Az első festmény a híres démonűző, Zhong Kui (japán nevén Shōki - 鍾馗) figuráját, a második a jószerencse három istenségét (三福神 - Sanpukujin) ábrázolja. Feltételezhetően a művész pályafutásának csúcsán, 1791 és 1793 között készülhettek, amikor Kitagawa az egyik tehetős helyi kereskedő meghívására hosszabb időt töltött Tochigiban.

A Zhong Kui alakja (鍾馗 図 - Shōki zu) című mű 81 cm magas és 27,5 cm széles. Főszereplője a kínai mitológia démonűző istensége, minden démon ura és parancsolója, akit Japánban Shōki néven emlegetnek.

Másik festménye "A jószerencse három istensége szumós alakban" (三福神の相撲 図 - Sanpukujin no sumō zu ) címet viseli. Ez egy 82,3 cm magasságú és 39 cm széles mű. Témája egy szumó mérkőzés, ahol a két rikishi alakját a jólét és egészség pocakos, nevető Buddhája, Hotei (布袋） és Daikoku (大黒) a gazdagság és a bő termés folyton mosolygó istensége személyesíti meg. Mögöttük harmadikként a bíró szerepében Ebisu (恵比寿), a Nevető Isten látható.



Tulajdonosuk - aki személyazonosságát nem kívánja felfedni - 2007-ben eljuttatta a két képet Tochigi prefektúra művészeti múzeumának, ahol a szakemberek alapos tanulmányozás után igazolták azok eredetiségét. Nemrégiben megőrzésre pedig a város polgármesteréhez került, azzal a kéréssel, hogy tegye lehetővé a nagyközönség számára is a ritka mesterművek megtekintését. Tochigi első embere július 27-én jelentette be, hogy hamarosan kiállítást nyitnak Kitagawa Utamaro munkáiból.

+J-infó:Korai sámán portré egy 3. századi szarkofágban

Az első japán államalakulat megalakulásának idejéből származhat az a maszkos, fegyveres emberalakot ábrázoló festmény, amit Kitakyūshū egyik régészeti lelőhelyén fedeztek fel a kutatók. A Jouno (城野) történelmi romoknál folytatott ásatáson 2009. novemberében került elő a Yayoi-kor végéről (3. század első fele) származó temetkezési hely, melynek közepén egy kősír helyezkedett el. Ennek vizsgálatakor vált láthatóvá egy vörös festékkel készített rajz, amin néhány kisebb állatfigura és egy nagy emberi alak szerepel. Összevetve a megegyező korú régészeti leletekkel, a sírkép meglehetősen szokatlan felfedezésnek bizonyul és éppen ezért kulcsfontosságú szerepet játszhat a korabeli temetkezési szokások megismerésében.

Kitakyūshū városban tavaly ősszel csatornázási munkálatokat kezdtek, de az egyik szakaszon a földgépek emberi kéz nyomait viselő sáncot találtak. A helyi Művészetet és Kultúrát Támogató Alapítvány kezdeményezésére hamarosan régészek lepték el a területet és rövid ásás után felszínre kerültek egy szögletes sírhalom (墳丘墓 - funkyūbo) falai.

A funkyūbo típusú sírok a kunhalom-szerű Kofun temetkezési dombokkal ellentétben laposak, négyszögletes formájúak és sarkaik kinyúlnak az alapból.

A szarkofág apró méretéből néhány kutató arra következtet, hogy egy gyermek nyughelyéül szolgált. A belsejében látható vörös festékanyaggal felvitt figurák vonalai már erősen megkoptak. Az apróbb, állatokat ábrázoló rajzok közül kiemelkedik egy 20 cm nagyságú emberi felsőtest halvány vésete. Az alak jobb kezében fegyverre hasonlító eszközt, bal kezében páncél formájú tárgyat tart. Néhány kutató úgy véli, a jobb kezében látható fegyver olyan ,mint a korabeli kínai tőrbalták (戈 - ka) voltak. Feltételezhető az is, hogy a szögletes arc és a fejen látott négy szem egy maszkot ábrázol.

A Yayoi-kori agyagedények maradványain már találtak hasonló, fegyvert viselő emberi ábrázolásokat, de azok minden esetben mezőgazdasági rituálékat szemléltettek. A felfedezés kapcsán Shitara Hiromi régész, a Tōkyō Egyetem professzora csütörtökön az Asahi Shimbun napilapnak akként nyilatkozott, hogy a környezeti vizsgálatok alapján a kőkoporsón látható festmény nagy valószínűséggel a gonosz szellemek távoltartását szolgálta.

A festett alak hasonlít az egyik ősi kínai konfuciánus szövegben látható temetési szertartásvezetőhöz: az i.e. 2. század körül íródott Zhou Szokásai (Zhōulǐ) című mű említést tesz egy négyszemű maszkot valamint tőrbaltát és páncélt viselő nagy tiszteletnek örvendő személyről. Ez Hōsōshi (方相氏) néven a Ritsuryō-kori (7. sz. közepétől a 10. századig tartó időszak) Japánban is ismert titulus volt, a császári udvar megbízásából e cím viselője végezte a démonűző szertartásokat (追儺 - tsuina). Ennek Yayoi-kori megfelelője vélhetően a sámán volt.

Mivel a szarkofágban talált ábrák vonalai már nagyon elhalványultak, az összkép megértéséhez, funkciójuk megértéséhez további vizsgálatok szükségesek.

+J-infó:Tanbo art: művészien tervezett japán rizsföldek

A legtöbb ember valószínűleg nem sorolja az idegenforgalmi értékek közé a különféle mezőgazdasági hasznosítású területeket, hiszen a gabonaföldek csak igen ritka esetben nyújtanak látványosságot. Nem úgy Japánban, ahol a helyi farmerek kemény munkával igenis vonzóvá tudják tenni vidéki termőföldjeiket. Július közepétől körülbelül egy hónapon át az ország több pontján is szárba szökkennek a rizspalánták és a gondos tervezésnek köszönhetően friss színben pompázó művészi alkotásokkal borítják be a földeket. A "gabona-képtárak" évről-évre több látogatót vonzanak.

A képekhez pontos, részletes előkészítő munka szükséges. Amikor a rizspalántázás kezdődik, a későbbi alkotás helyén, a vizes földön végigmennek egy négyszögletes nyomokat hagyó mintázóval. Ez egyenlő mezőkre osztja a területet úgy, mint egy szabásmintánál a segédpapír. A korábban számítógéppel elkészített minta alapján a munkásoknak ezután csak annyi a dolga, hogy a tervrajzot és a talajon jól látszódó rácsokat követve befűzzék a megfelelő pontokra a "gabona-képtár" szálait.

Alapos tervezőmunkával a friss gabonanövények különleges dekorációt vihetnek a vidéki környezetbe. A növény típusától függően hajtásaik lehetnek zöld, sárga, fehér barna vagy sötétlila árnyalatúak.

A színválasztékban rejlő lehetőséget kihasználva az utóbbi években Japán-szerte már egyre több helyen tűnnek fel az úgynevezett Rizsföldi Művészet (田んぼアート - Tanbo art) alkotásai s ennek eredménye a belföldi turizmusban is látható: a július közepétől körülbelül egy hónapon át tartó látványosságok helyszíneire az ország számos pontjáról érkeznek látogatók.

Két példa a 2010-es japán Tanbo art kollekcióból:

A virág, amit csak maszkban érdemes csodálni

Közel két évtizede már, hogy a japán főváros szívében álló növénykertben utoljára kinyílt a titánbuzogány (Amorphophallus titanum), a világ egyik legnagyobb virágja. Szakértők szerint a különleges növény szombaton bontja ki ismét burokleveleit. A Tōkyōi Tudományegyetemhez tartozó Koishikawa Botanikai Kertben utoljára 1991-ben történt hasonló esemény - írja a Yomiuri Shimbun.

A Kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó Amorphophallus titanum nevű óriásnövényt a természet különlegességei közé sorolják. Bámulatos méretei és meglehetősen ritka virágbontása miatt az esemény rendszerint a figyelem középpontjába kerül. De egyedisége nem csak méretében nyilvánul meg: kevésbé vonzó tulajdonsága az az orrfacsaró szag, amely néhány napon át tartó virágzását kíséri. A megközelítőleg 1 méter átmérőjű tölcsérből több napon át a rothadó hús szagához hasonló bűz árad. Őshazájában, az indonéziai Szumátra szigetén a helyiek éppen ezért hullavirágnak nevezik.

Szabadon élő példányai közül is csak elvétve találni nyíló példányokat, a mesterségesen nevelt egyedek pedig még ritkábban virágzanak. A Koishikawa kertben látható növény 129 centiméteresre nőtt. Amikor teljesen kibontja széles szirmoknak látszó burokleveleit, a skarlátvörös "virágzat" átmérője várhatóan 91 cm lesz. Színe és szaga nagy távolságból is jól beazonosíthatóvá teszi, így nagy számban vonzza magához a legyeket és más rovarokat, amik miközben keresik a petéik számára legalkalmasabb helyet, beporozzák a kihalás veszélyének kitett fajok közé sorolt növényt.

A folyamat képekben is nyomon követhető az egyetemi botanikus kert honlapján.

Harcművész vasutasokkal az erőszakos utasok ellen

Hat év óta nem látott mértékben nőtt tavaly a japán vasúttársaságok alkalmazottai ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma, ezért a legnagyobb tömegközlekedési cégek úgy döntöttek, harcművészeti tanfolyamokra küldik dolgozóikat és a nagyobb biztonság érdekében az szolgálatban levő személyzetet önvédelmi eszközökkel szerelik fel. Egy nemrégiben közzétett, 25 közlekedési vállalatot érintő felmérés szerint a március végén zárult 2009-es pénzügyi évben összesen 869 alkalommal érte támadás a vasúti dolgozókat - adta hírül a Kyodo Hírügynökség.

Esti időszakokban illetve a hétvégéken a járművek vezetőit és az állomások dolgozóit mindig is jobban fenyegették a - rendszerint erősen ittas utasok által elkövetett - különféle atrocitások, de az utóbbi 3 évben a tettlegességig fajuló esetek száma rendkívüli mértékben, már-már rekord szinten növekedett. Statisztikailag az első igazi nagy ugrás 2005-ben mutatkozott: a 2004-es évi 554 esetről hirtelen 708-ra nőtt a vasúti verekedések száma. Egy évvel később az adat visszasüllyedt 667-re, majd enyhe növekedés jött és 2007-ben 751 ügyet jegyzőkönyveztek. Két évvel ezelőtt a megelőzőhöz korábbi eredményt könyveltek el, a 2008-as pénzügyi évben 752 problémás eset történt. A tavalyi 869 erőszakos cselekmény így valóban rég nem látott növekedést jelent - derül ki az Asahi Shimbun híréből

A rendőrség és 74 vasúttársaság július 15-én két hónapon át tartó közös kampány indított "Az erőszak mindent lerombol" (暴力はすべてを壊す - Bōryoku wa subete o kowasu) címmel. A figyelemfelkeltő plakátjaikat Japán-szerte körülbelül 6600 állomáson helyezik el.

A későbbi erőszakos esetek elkerülésére a nagyobb vasúttársaságok felkészítik dolgozóikat a problémás személyek mielőbbi leszerelésére: harcművészeti tanfolyamokat és önvédelmi képzést szerveznek nekik. A közeljövőben a szolgálatban levő férfiakat egy "távolság tartó" eszközzel, az ellenfél mozgását akadályozó, hosszú botra szerelt U-alakú villás fegyverrel, az úgynevezett sasumata (刺股) bottal szerelik fel, a nőknek pedig paprikaspray-t adnak. Ezen kívül az állomásokon jóval több biztonsági kamerát működtetnek majd.

Tavaly a legtöbb támadás a JR East személyzetét érte: 1 év alatt 344 alkalommal hívták a rendőrséget verekedés miatt - tájékoztatta a sajtó munkatársait Takano Koji, a Kelet-Japán Vasúttársaság szóvivője. Véleménye szerint az is közrejátszik a statisztika romlásában, hogy a fővárosban működő cégeknél a válság miatt nőtt a dolgozókra nehezedő nyomás, magas a stressz és ezért az emberek sokan ingerlékenyebbek lettek.

Szumó-mizéria: se közvetítés, se ceremónia

Az elmúlt hetekben napvilágot látott, több birkózót is érintő illegális fogadási botrány miatt felfüggeszti a szumó tornák élő közvetítését az NHK japán állami televízió - közölte kedden a műsorszolgáltató társaság igazgatója. Ez lesz az első alkalom a sportág történetében, hogy a nézők csak az esti 20 perces összefoglalókból kaphatnak képes beszámolót az ősi sportág legfontosabb eseményeiről. A köztévé az elmúlt 57 évben rendszeresen élőben sugározta a hat nagytorna mérkőzéseit.

Az NHK döntése mögött az utóbbi időkben nagy sajtóvisszhangot kapott szumós botránysorozat áll. A tévétársaság megelégelte, hogy a Japánban sokak számára példaképnek tekintett szumóbirkózók közül többen is alvilági kapcsolatokkal rendelkeznek, illetve illegális sportfogadásokban vesznek részt vagy nem megfelelő viselkedésükkel hívják fel magukra a figyelmet. Sokak szemét szúrja az is, hogy a Yamaguchi-gumi nevű yakuza csoport vezető tagjai az utóbbi időben gyakran kaptak kiemelt helyet a küzdőtér közelében. Mivel az NHK műsora a börtönökben fogható, egyesek szerint így a gengszterek akár testbeszéddel is üzenhetnek a fogvatartott bandatagoknak.

- A baseball mérkőzésekre elhelyezett fogadások rendkívül nagy jelentőségű ügyek és egyben nagyon sajnálatos események, mert magukban rejtik a szervezett bűnözés alakjaival történő együttműködés gyanúját - nyilatkozta a sajtónak Fukuchi Shigeo, az NHK elnöke.

Japánban a sportesemények közül csak a lóversenyeken, keirin kerékpáros versenyeken és a kyotei motorcsónakversenyeken lehet legális fogadásokat kötni.

A tévé vezetősége keddi bejelentését azzal indokolta, hogy a sorozatos botrányok miatt a nézők levelek tömkelegében kérték, a július 11-én kezdődő nagytorna élő közvetítésének beszüntetését. Egy csütörtökön közzétett statisztikából azonban az derül ki, hogy a hírt követően a csatorna 4400 telefonhívást és emailt kapott, amelyek közel 48 százalékában a nézők azt kérték, hogy az NHK továbbra is közvetítse élőben a tornát.

Az ügyet bonyolítja, hogy a köztévé 2008-ban 5 éves szerződést írt alá a Japán Szumó Szövetséggel (JSA) a nagytornák közvetítési jogának megvételéről. Az NHK akkor évi 3 milliárd yenért cserébe kapott kizárólagos jogot az élő sugárzásra. A csatorna vezetője és a sportszövetség elnöke néhány napja tárgyalásokat kezdeményezett a botrány tisztázására.

A JSA csütörtökön bejelentette, a július 11. és 25. között zajló Nagoya Basho győztese nem veheti át ünnepélyes keretek között a végső diadalért járó Császári Kupát. A bajnok jutalma a ceremónián így csak a hagyományos győzelmi zászló és a 10 millió yenes pénzdíj lesz. Más, külső szervezetek által szponzorált trófeák (összesen 20 kitüntetés) átadását is elhalasztják - írja a Mainichi Shimbun.

Toronagashi: lampionfényes emlékezés a háború áldozataira

Japán egyik legnagyobb vallási ünnepe, az Obon alkalmából kedd este a világháborúban elesettekre emlékezve lampion úsztatást rendeztek a császári palota északnyugati részén húzódó népszerű csónakázó hely, a Chidorigafuchi vizén. Az esemény résztvevői körülbelül 700 apró lampiont helyeztek a vízre, hogy azok - a buddhista hiedelem szerint - fényükkel visszavezessék az ősök lelkét a túlvilágra.

Tōkyō Chiyoda kerületében, a palota falát védő egykori várárok 1960 óta használható csónakázó tóként. A vízzel feltöltött árok mellett vezető út túloldalán építették fel az ötvenes évek végén a második világháborúban az országhatárokon kívül elhunyt japán katonák és civilek emlékhelyét, a Chidorigafuchi Nemzeti Temetőt, ahol több mint 300.000 áldozatra szoktak emlékezni. Értük, a lelkük nyugalmákért imádkozva tartják minden nyáron itt a Tōrōnagashi (灯籠流し) nevű lampion úsztató eseményt, amely varázslatos, fénypompás világot teremt az esti sötétségben.



A megemlékezés a szürkület közeledtével, negyed 8-kor vette kezdetét. Körülbelül 200 yukatába öltözött tōkyōi szállt csónakba, hogy a sötét beálltával vízre bocsássák apró japán lampionjaikat. A cseresznyefáirólról is híres partszakaszon százak gyülekeztek, hogy tanúi legyenek az ősök szellemét köszöntő különleges esti fényjátéknak.

A régi holdnaptár szerint a hetedik hónap 13. napján kezdődő háromnapos Obon (お盆) ünnep - amelynek gyökerei több ezer évvel ezelőtt az akkori közép-ázsiai kultúrában eredtek - a buddhizmus terjedésével a 8. század környékén jutott el a szigetországba. A legnagyobb japán buddhista felekezet, a Shingon iskola tanítása szerint ez az a időszak, amikor az ősök szellemei visszatérnek világunkba és meglátogatják élő utódaikat. Családok ezrei kelnek útra ilyenkor, hogy az ünnep első napján felkeressék szeretteik sírhelyét.