Az első japán államalakulat megalakulásának idejéből származhat az a maszkos, fegyveres emberalakot ábrázoló festmény, amit Kitakyūshū egyik régészeti lelőhelyén fedeztek fel a kutatók. A Jouno (城野) történelmi romoknál folytatott ásatáson 2009. novemberében került elő a Yayoi-kor végéről (3. század első fele) származó temetkezési hely, melynek közepén egy kősír helyezkedett el. Ennek vizsgálatakor vált láthatóvá egy vörös festékkel készített rajz, amin néhány kisebb állatfigura és egy nagy emberi alak szerepel. Összevetve a megegyező korú régészeti leletekkel, a sírkép meglehetősen szokatlan felfedezésnek bizonyul és éppen ezért kulcsfontosságú szerepet játszhat a korabeli temetkezési szokások megismerésében.
Kitakyūshū városban tavaly ősszel csatornázási munkálatokat kezdtek, de az egyik szakaszon a földgépek emberi kéz nyomait viselő sáncot találtak. A helyi Művészetet és Kultúrát Támogató Alapítvány kezdeményezésére hamarosan régészek lepték el a területet és rövid ásás után felszínre kerültek egy szögletes sírhalom (墳丘墓 - funkyūbo) falai.
A funkyūbo típusú sírok a kunhalom-szerű Kofun temetkezési dombokkal ellentétben laposak, négyszögletes formájúak és sarkaik kinyúlnak az alapból.
A szarkofág apró méretéből néhány kutató arra következtet, hogy egy gyermek nyughelyéül szolgált. A belsejében látható vörös festékanyaggal felvitt figurák vonalai már erősen megkoptak. Az apróbb, állatokat ábrázoló rajzok közül kiemelkedik egy 20 cm nagyságú emberi felsőtest halvány vésete. Az alak jobb kezében fegyverre hasonlító eszközt, bal kezében páncél formájú tárgyat tart. Néhány kutató úgy véli, a jobb kezében látható fegyver olyan ,mint a korabeli kínai tőrbalták (戈 - ka) voltak. Feltételezhető az is, hogy a szögletes arc és a fejen látott négy szem egy maszkot ábrázol.
A Yayoi-kori agyagedények maradványain már találtak hasonló, fegyvert viselő emberi ábrázolásokat, de azok minden esetben mezőgazdasági rituálékat szemléltettek. A felfedezés kapcsán Shitara Hiromi régész, a Tōkyō Egyetem professzora csütörtökön az Asahi Shimbun napilapnak akként nyilatkozott, hogy a környezeti vizsgálatok alapján a kőkoporsón látható festmény nagy valószínűséggel a gonosz szellemek távoltartását szolgálta.
A festett alak hasonlít az egyik ősi kínai konfuciánus szövegben látható temetési szertartásvezetőhöz: az i.e. 2. század körül íródott Zhou Szokásai (Zhōulǐ) című mű említést tesz egy négyszemű maszkot valamint tőrbaltát és páncélt viselő nagy tiszteletnek örvendő személyről. Ez Hōsōshi (方相氏) néven a Ritsuryō-kori (7. sz. közepétől a 10. századig tartó időszak) Japánban is ismert titulus volt, a császári udvar megbízásából e cím viselője végezte a démonűző szertartásokat (追儺 - tsuina). Ennek Yayoi-kori megfelelője vélhetően a sámán volt.
Mivel a szarkofágban talált ábrák vonalai már nagyon elhalványultak, az összkép megértéséhez, funkciójuk megértéséhez további vizsgálatok szükségesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése