A virág, amit csak maszkban érdemes csodálni

Közel két évtizede már, hogy a japán főváros szívében álló növénykertben utoljára kinyílt a titánbuzogány (Amorphophallus titanum), a világ egyik legnagyobb virágja. Szakértők szerint a különleges növény szombaton bontja ki ismét burokleveleit. A Tōkyōi Tudományegyetemhez tartozó Koishikawa Botanikai Kertben utoljára 1991-ben történt hasonló esemény - írja a Yomiuri Shimbun.

A Kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó Amorphophallus titanum nevű óriásnövényt a természet különlegességei közé sorolják. Bámulatos méretei és meglehetősen ritka virágbontása miatt az esemény rendszerint a figyelem középpontjába kerül. De egyedisége nem csak méretében nyilvánul meg: kevésbé vonzó tulajdonsága az az orrfacsaró szag, amely néhány napon át tartó virágzását kíséri. A megközelítőleg 1 méter átmérőjű tölcsérből több napon át a rothadó hús szagához hasonló bűz árad. Őshazájában, az indonéziai Szumátra szigetén a helyiek éppen ezért hullavirágnak nevezik.

Szabadon élő példányai közül is csak elvétve találni nyíló példányokat, a mesterségesen nevelt egyedek pedig még ritkábban virágzanak. A Koishikawa kertben látható növény 129 centiméteresre nőtt. Amikor teljesen kibontja széles szirmoknak látszó burokleveleit, a skarlátvörös "virágzat" átmérője várhatóan 91 cm lesz. Színe és szaga nagy távolságból is jól beazonosíthatóvá teszi, így nagy számban vonzza magához a legyeket és más rovarokat, amik miközben keresik a petéik számára legalkalmasabb helyet, beporozzák a kihalás veszélyének kitett fajok közé sorolt növényt.

A folyamat képekben is nyomon követhető az egyetemi botanikus kert honlapján.

Harcművész vasutasokkal az erőszakos utasok ellen

Hat év óta nem látott mértékben nőtt tavaly a japán vasúttársaságok alkalmazottai ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma, ezért a legnagyobb tömegközlekedési cégek úgy döntöttek, harcművészeti tanfolyamokra küldik dolgozóikat és a nagyobb biztonság érdekében az szolgálatban levő személyzetet önvédelmi eszközökkel szerelik fel. Egy nemrégiben közzétett, 25 közlekedési vállalatot érintő felmérés szerint a március végén zárult 2009-es pénzügyi évben összesen 869 alkalommal érte támadás a vasúti dolgozókat - adta hírül a Kyodo Hírügynökség.

Esti időszakokban illetve a hétvégéken a járművek vezetőit és az állomások dolgozóit mindig is jobban fenyegették a - rendszerint erősen ittas utasok által elkövetett - különféle atrocitások, de az utóbbi 3 évben a tettlegességig fajuló esetek száma rendkívüli mértékben, már-már rekord szinten növekedett. Statisztikailag az első igazi nagy ugrás 2005-ben mutatkozott: a 2004-es évi 554 esetről hirtelen 708-ra nőtt a vasúti verekedések száma. Egy évvel később az adat visszasüllyedt 667-re, majd enyhe növekedés jött és 2007-ben 751 ügyet jegyzőkönyveztek. Két évvel ezelőtt a megelőzőhöz korábbi eredményt könyveltek el, a 2008-as pénzügyi évben 752 problémás eset történt. A tavalyi 869 erőszakos cselekmény így valóban rég nem látott növekedést jelent - derül ki az Asahi Shimbun híréből

A rendőrség és 74 vasúttársaság július 15-én két hónapon át tartó közös kampány indított "Az erőszak mindent lerombol" (暴力はすべてを壊す - Bōryoku wa subete o kowasu) címmel. A figyelemfelkeltő plakátjaikat Japán-szerte körülbelül 6600 állomáson helyezik el.

A későbbi erőszakos esetek elkerülésére a nagyobb vasúttársaságok felkészítik dolgozóikat a problémás személyek mielőbbi leszerelésére: harcművészeti tanfolyamokat és önvédelmi képzést szerveznek nekik. A közeljövőben a szolgálatban levő férfiakat egy "távolság tartó" eszközzel, az ellenfél mozgását akadályozó, hosszú botra szerelt U-alakú villás fegyverrel, az úgynevezett sasumata (刺股) bottal szerelik fel, a nőknek pedig paprikaspray-t adnak. Ezen kívül az állomásokon jóval több biztonsági kamerát működtetnek majd.

Tavaly a legtöbb támadás a JR East személyzetét érte: 1 év alatt 344 alkalommal hívták a rendőrséget verekedés miatt - tájékoztatta a sajtó munkatársait Takano Koji, a Kelet-Japán Vasúttársaság szóvivője. Véleménye szerint az is közrejátszik a statisztika romlásában, hogy a fővárosban működő cégeknél a válság miatt nőtt a dolgozókra nehezedő nyomás, magas a stressz és ezért az emberek sokan ingerlékenyebbek lettek.

Szumó-mizéria: se közvetítés, se ceremónia

Az elmúlt hetekben napvilágot látott, több birkózót is érintő illegális fogadási botrány miatt felfüggeszti a szumó tornák élő közvetítését az NHK japán állami televízió - közölte kedden a műsorszolgáltató társaság igazgatója. Ez lesz az első alkalom a sportág történetében, hogy a nézők csak az esti 20 perces összefoglalókból kaphatnak képes beszámolót az ősi sportág legfontosabb eseményeiről. A köztévé az elmúlt 57 évben rendszeresen élőben sugározta a hat nagytorna mérkőzéseit.

Az NHK döntése mögött az utóbbi időkben nagy sajtóvisszhangot kapott szumós botránysorozat áll. A tévétársaság megelégelte, hogy a Japánban sokak számára példaképnek tekintett szumóbirkózók közül többen is alvilági kapcsolatokkal rendelkeznek, illetve illegális sportfogadásokban vesznek részt vagy nem megfelelő viselkedésükkel hívják fel magukra a figyelmet. Sokak szemét szúrja az is, hogy a Yamaguchi-gumi nevű yakuza csoport vezető tagjai az utóbbi időben gyakran kaptak kiemelt helyet a küzdőtér közelében. Mivel az NHK műsora a börtönökben fogható, egyesek szerint így a gengszterek akár testbeszéddel is üzenhetnek a fogvatartott bandatagoknak.

- A baseball mérkőzésekre elhelyezett fogadások rendkívül nagy jelentőségű ügyek és egyben nagyon sajnálatos események, mert magukban rejtik a szervezett bűnözés alakjaival történő együttműködés gyanúját - nyilatkozta a sajtónak Fukuchi Shigeo, az NHK elnöke.

Japánban a sportesemények közül csak a lóversenyeken, keirin kerékpáros versenyeken és a kyotei motorcsónakversenyeken lehet legális fogadásokat kötni.

A tévé vezetősége keddi bejelentését azzal indokolta, hogy a sorozatos botrányok miatt a nézők levelek tömkelegében kérték, a július 11-én kezdődő nagytorna élő közvetítésének beszüntetését. Egy csütörtökön közzétett statisztikából azonban az derül ki, hogy a hírt követően a csatorna 4400 telefonhívást és emailt kapott, amelyek közel 48 százalékában a nézők azt kérték, hogy az NHK továbbra is közvetítse élőben a tornát.

Az ügyet bonyolítja, hogy a köztévé 2008-ban 5 éves szerződést írt alá a Japán Szumó Szövetséggel (JSA) a nagytornák közvetítési jogának megvételéről. Az NHK akkor évi 3 milliárd yenért cserébe kapott kizárólagos jogot az élő sugárzásra. A csatorna vezetője és a sportszövetség elnöke néhány napja tárgyalásokat kezdeményezett a botrány tisztázására.

A JSA csütörtökön bejelentette, a július 11. és 25. között zajló Nagoya Basho győztese nem veheti át ünnepélyes keretek között a végső diadalért járó Császári Kupát. A bajnok jutalma a ceremónián így csak a hagyományos győzelmi zászló és a 10 millió yenes pénzdíj lesz. Más, külső szervezetek által szponzorált trófeák (összesen 20 kitüntetés) átadását is elhalasztják - írja a Mainichi Shimbun.

Toronagashi: lampionfényes emlékezés a háború áldozataira

Japán egyik legnagyobb vallási ünnepe, az Obon alkalmából kedd este a világháborúban elesettekre emlékezve lampion úsztatást rendeztek a császári palota északnyugati részén húzódó népszerű csónakázó hely, a Chidorigafuchi vizén. Az esemény résztvevői körülbelül 700 apró lampiont helyeztek a vízre, hogy azok - a buddhista hiedelem szerint - fényükkel visszavezessék az ősök lelkét a túlvilágra.

Tōkyō Chiyoda kerületében, a palota falát védő egykori várárok 1960 óta használható csónakázó tóként. A vízzel feltöltött árok mellett vezető út túloldalán építették fel az ötvenes évek végén a második világháborúban az országhatárokon kívül elhunyt japán katonák és civilek emlékhelyét, a Chidorigafuchi Nemzeti Temetőt, ahol több mint 300.000 áldozatra szoktak emlékezni. Értük, a lelkük nyugalmákért imádkozva tartják minden nyáron itt a Tōrōnagashi (灯籠流し) nevű lampion úsztató eseményt, amely varázslatos, fénypompás világot teremt az esti sötétségben.



A megemlékezés a szürkület közeledtével, negyed 8-kor vette kezdetét. Körülbelül 200 yukatába öltözött tōkyōi szállt csónakba, hogy a sötét beálltával vízre bocsássák apró japán lampionjaikat. A cseresznyefáirólról is híres partszakaszon százak gyülekeztek, hogy tanúi legyenek az ősök szellemét köszöntő különleges esti fényjátéknak.

A régi holdnaptár szerint a hetedik hónap 13. napján kezdődő háromnapos Obon (お盆) ünnep - amelynek gyökerei több ezer évvel ezelőtt az akkori közép-ázsiai kultúrában eredtek - a buddhizmus terjedésével a 8. század környékén jutott el a szigetországba. A legnagyobb japán buddhista felekezet, a Shingon iskola tanítása szerint ez az a időszak, amikor az ősök szellemei visszatérnek világunkba és meglátogatják élő utódaikat. Családok ezrei kelnek útra ilyenkor, hogy az ünnep első napján felkeressék szeretteik sírhelyét.

Szamurájok és rajzfilmhősök csúcstalálkozója Nagoyában

Középkori japán harcosok és az animevilág figuráinak bőrébe bújó fiatalok kosztümös találkozójának ad helyszínt július 31. és augusztus 1. között Nagoya városa. A megalapításának 400. évfordulóját ünneplő településen immár nyolcadik alkalommal gyűlnek össze a világ minden pontjáról a jelmezes szerepjáték kedvelői. A rendezvény célja, hogy a populáris témákon keresztül erősítse az ország nemzetközi kapcsolatait és javítsa a japán idegenforgalom helyzetét.

A Cosplay Világtalálkozó (世界コスプレサミット) programjain 15 ország képviselői vesznek részt. Az előzetes összefoglaló szerint az kétnapos rendezvény az utóbbi 3 évben már több mint tízezer nézőt vonzott.

Mint 2005 óta minden évben, ezúttal is sor kerül a Cosplay Világbajnokságra. Mindegyik hivatalosan is jelenlevő ország kiválaszt egy-egy kosztümöst, akik a nagyközönség előtt is összemérik felkészültségüket. A zsűri a bemutatott színpadi produkció alapján választja ki a Nagybajnokot.



A WCS-2010 társrendezvényeként kerül sor a Nemzetközi Szamuráj Találkozóra (世界ＳＡＭＵＲＡＩサミット). Japán hadurak, legendás harcosok és halhatatlan nindzsák vonulnak fel az ország minden részéről, hogy a több száz éves történelmi emlékhelyek között felelevenítsék a szamuráj szellemiség emlékeit.

A kitalált alakokat megszemélyesítő cosplayerek mellett az egykor élt "hírességek" bőrébe bújt játékosok (生キャラ - nama-kyara) is otthon érezhetik magukat Nagoyában. A terület számos Sengoku-kori vezető szülőhelye: a mai Nagoya területén látta meg a napvilágot Oda Nobunaga és Toyotomi Hideyoshi, a várostól néhány kilométerre délkeletre pedig a későbbi országegyesítő sógun, Tokugawa Ieyasu. Ez utóbbi parancsára, 1610-ben kezdték meg az új kastély építését, amely a köré települő szentélyekkel létrehozta a mai Nagoya történelmi központját.